Környezetvédelem, munkabiztonság és tűzvédelem

Az EHS szakterület a biztonságtudomány alkalmazott részszakterülete, melynek célja a gazdálkodó szervezetek környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi feladatainak ellátása és szakmai támogatása. A hazai gyakorlatban ritkábban használt HSE (healt and safety engineering) és SHE (safety, health and environment) megnevezések jelentésben azonosak az EHS szakterület feladatkörével.

Az EHS szakmérnök és szakember képzés megjelenése előtt a környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szakterületek külön önálló területként és képzésként léteztek, azonban a szakmai tapasztalatok igazolták, hogy ezek a területek szorosan összefüggnek egymással és integrált biztonságtechnikai rendszerek kezdtek elterjedni. Ez a fajta holisztikus és komplex gondolkodásmód hívta életre az EHS szakmérnök és szakember szakirányú továbbképzést.

A képzés célja olyan korszerű, műszaki, munka- és tűzvédelmi, környezetegészségügyi és környezetirányítási ismeretekkel rendelkező szakmérnökök/szakemberek képzése, akik képesek a munka- és tűzvédelmi, a kémiai és iparbiztonsági helyi szabályzók kidolgozására, fejlesztésére és betartatására, a potenciális környezeti ártalmak és veszélyek azonosítására, felmérésére, a környezeti károk megelőzésére, illetve csökkentésére, továbbá kárelhárítási tevékenységek irányítására. A vonatkozó jogi ismeretek alapján megfelelő technológiai megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak a munkahelyi, vállalati EHS feladatok és célok elérésére.

Kinek és miért kell környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szakembert foglalkoztatni?

Az „5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról” (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) rendelkezik a munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyek KÖTELEZŐ foglalkoztatásáról, mely az alábbiak szerint foglalható össze:

A rendelet 4. §-ában az alábbi kötelezvény olvasható: „A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.”

*Felsőfokú munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása szükséges.

A végrehajtási rendelet tehát két tényezőhöz köti a munkavédelmi szakember foglalkozását: a cégmérethez és a tevékenység veszélyességéhez, amely e rendelet 2. számú mellékletében kerül részletezésre.

Az 1996. évi XXX. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról:

19. §  (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha
a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha:
a) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget,
b) mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m²-t, vagy
d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek,
da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.

9/2015. (III. 25.) BM rendelet

a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről:

6. §  A gazdálkodó szervezeteknél - amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik - a katasztrófavédelem szakágazatban az iparbiztonsági és polgári védelmi szakterületen foglalkoztatottak képesítési követelményének teljesítése szempontjából elismert szakmai végzettségeket, szakképzettségeket az 1. melléklet 3. pontja és a 4. melléklet tartalmazza.

7. § (1)  A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha:
a) a gazdálkodó szervezet fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot vagy 1000 litert, de legfeljebb 5000 kg vagy 5000 liter, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet,
b)  a gazdálkodó szervezet mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2, vagy
d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,
da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található,
db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy
dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő.

(2)  A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha:
a) a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett,
b) a gazdálkodó szervezet fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg vagy 5000 liter mennyiséget, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet,
c) a gazdálkodó szervezet mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja a 10 000 m2-t, vagy
d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,
da) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található,
db) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, vagy
dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt.

(3)  A (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak esetén minimum heti 40 órában, a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározottak esetén minimum havi 16 órában kell foglalkoztatni vagy megbízni felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt.

(4) Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz e jogszabályban meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie.

(5) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit az 1. melléklet 4. pontja és az 5. melléklet tartalmazza.

(6) A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő a rendelet, a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. Azokban az esetekben, ahol a jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, a tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti.
(6a) A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja.
(6b) A tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatására kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.

(7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.